Miután a Hokage-sama behívott és elmondta a küldetésem ami számomra elég nehéz lesz mivel még csak Genin vagyok de megoldom. Miután elindultam csak a rossz gondolatok jártak a fejembe.
~ Mi van ha meg fogok halni? de az nem lehet hiszen a kekkei genkaiom is a segítségemre lesz.
Ezek után csak mentem a Hó országa felé. De hirtelen egy halott samurai feküdt előttem.
- Jézusom ez meg mi?- ugrottam hátra de nem vesztegethettem az időt hiszen szükségük van rám azzal remegő lábbal tovább mentem de ott is belebotlottam egy hullába csak ez most ninja volt.
- Vajon mi lesz ezen a küldetésen? Mert egy kicsit betojtam az tény de hát nem adhatom fel pár hulla miatt- Miután ezt végig mondtam, mindenem elkezdett remegni.
~ A francba így sose érek oda~ Gondoltam mire megpróbáltam tovább menni de a remegés miatt össze estem.
~ Ez így nem lesz jó..~ Gondoltam majd egy kunaial megszúrtam az ujjam, hogy eltereljem a figyelmemet a hullákról. Csodálatos módon abbamaradt a remegés ezért tovább tudtam menni. Miután megérkeztem a Hó országának határához pár mozgó alakot láttam ezért előhúztam 5 dinamitot de nem dobtam el mert ráismertem a ninjákra meg egy fura alakra.
~ Három Konohai és egy fura alak biztos, hogy ide kellett jönnöm.~ Gondoltam azzal elraktam a dinamitokat és oda siettem hozzájuk. De csak akkor vettem észre, hogy harcolnak de van aki már végzett. Miután az utolsó is végzet elindultam feléjük de erre megszólított az egyik:
- Hát te?? Mit keresel itt a Hó ország határán? Megőrültél?
- De hát a Hokage-sama küld...
- El kellett volna utasítanod a küldetést! Miért nem érveltél?
- Én érveltem, de....
- Vigyázz!-lökött félre, majd odanéztem és láttam, egy kinyúló kezet.
- Kage Bunshin no jutsu! Állj a hátam mögé.- Mondta az ismeretlen majd
Körbevett a klónjaival.
- Tsuna. Gyorsan siess a kormányzóhoz! Védd meg!- Ordította egy másik.
De ekkor átalakult egy sárkánnyá és össze vissza verte az ellenfeleit.
-Shidatatsu!!! Segítssss!!! - ordította.
- Értettem főnök! - kiáltotta a sárkány és kézjeleket mutatott.
- Dai Don Doragon! - mondta és a hasára csapott. Visszaalakult emberi testébe és ájultan esett össze.
A Határon minden eltűnt. Pusztítás, kráterek és egy csomó víz volt. A kormányzó, és az emberei közül 16 túlélte Kisame is ájultan feküdt, hátában egy dárdával. Shun, kisebb-nagyobb sérülésekkel megúszta. Én egy két karcolással végigvittem a dolgot. És a karaván, szétütve, fáradtan, éhesen elindult Yukigakure felé...
// Bocsi,hogy ide írtam de nem voltam itt :S//