Határvidék

Határvidék.

// Vízi utazás //


Mikor megérkeztünk nem szóltam semmit magamba voltam merülve. Részben nem tudtam még feldolgozni a történteket, részben pedig semmi jelet nem találtam amit a levél említett volna. Mikor a találkával végeztünk az egyik ninja mintha azt tátogta volna nekem hogy "vízesés". Véletlen is lehet, az is lehet hogy csak biztosítani akarta hogy jó helyre vigyük, vagy ez volt a jel. Mindegy! Ha odaérünk úgy is kiderül.

Egy percet sem vesztegettünk a következő hajóval már indultunk is. Pár nap alatt megérkeztünk a határvidékre a megfeszített tempónak köszönhetően. Teljes figyelmem a környezetre irányítottam, minden apró neszre felfigyeltem. Mikor Asuma sensei nem figyel 3 klónt küldtem be a rengetegbe hogy figyeljék a környéket ahogy haladunk célunk felé.

- Messze vagyunk még sensei?- törte meg a csendet

-TEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!- üvöltök eszelős vigyorral, kórusban a klónokkal és a klónok rögtön neki is ugranak miközben én felkészülök.
Előkapok egy fuma shurikent és tiszta erőből felé vágom. ezalatt a klónok is előkapnak egy egy fegyvert és három különböző helyen próbálják megvágni. Egy közüllük ott ahol pár napja megsebesítettem, egy a tarkójánál, egy pedig a térdhajlatánál. Miután a shurikent eldobtam:
- Ichimon....Kai! ( első kapu....nyitva )
Amíg a klónokkal vesződik rákoncentrálok a kapura és felkészülök hogy a klónok álltal szolgáltatott infót minnél gyorsabban dolgozzam fel

- Neked meg változatosabb stratégiát kellene alkalmaznod!- vigyorgok miközben a kezem és a shuriken között megcsillan egy fonal. Egy határozott mozdulattal magamfelé rántom a drótot és az ellenfél felé irányítom. A klónoktól bejött infóval a fejembentalpraérkezve csúszok a földön és miközben repül a shuriken kézpecsétekkel idézek 9 újabb klónt akikből 5 rögtön rávetik magát az ellenfélre, 4 gyel pedig szinkronban kiáltjuk:
- Kakuremino no Jutsu (Látatlan köpeny Jutsu)
És eltűnünk a szem elől.

A 4 klón egyszerre jelenik meg körülötte és ragadja meg egy egy végtagját miközben én vele szemben jelenek meg, mikor már teljesen lefogták, páros lábbal először hasbarúgom majd egy hátraszaltóval állba.
-Nesze!

/Ennyire ne irányítsd az eseményeket. A klónokat azért észreveszi, de ezt most engedem/

A rúgásodtól az arcodba köp egy nagy adag vért, amiből még a földre is jut. Ekkor kiszabadítja az egyik kezét és rádnéz.
- Kansen!/Fertőzés/
Ennek hatására fokozatosan elsötétül a világ, ő pedig lecsapja az egyik klónodat és eltűnik. Hangját ezúttal jóval távolabbról a hátad mögül hallod.
- Ez szép volt. Így tovább! Vagy te is a társad sorsára akarsz jutni? Erős vagy ez nem vitás, de sokat hallgatsz az érzéseidre. Egy ninjának ne legyenek érzelmei!


Stat:

Sérülések: -
Egyéb hatás: A jutsu miatt átmeneti vakság

- Az érzelmek hatását jobb lesz nem alábecsülnöd! Ez az én utam!- fordulok a hang irányába
A maradék klónok körbevesznek én pedig deffenzív állást veszek fel és chakrát irányítok a többi érzékszervembe különösen a füleimbe. A vakságom miatt a szemembe is chakrát vezetek hátha megszünteti. Közben még előhúzom a kunaikat. A klónok pedig zónásan helyezkednek el hogy mindenfelől tudják védeni a támadást. Végül véglegesítem az állásomat.
- Gyere csak!- sziszegek a fogaim közt

- Hagyjam cserben azokat akik befogadtak? - vicsorgok
Hirtelen megdobban a szivem. A sötétségben egy alak suhan at. Vörös alapon fekete mintás szemmel. Egy sharingan! Kiver a víz! A szivem felgyorsul. Kiterjesztem az érzékelésemet. Ugyan hallkan de meghall a szívritmusát ellenfelemnek. Ennyi elég is:
- Igaz! Van valaki akit meg akarok keresni! De sose fogom elárulni a falumat!- ordítok majd:
- Shunshin no Jutsu (Fürgébb Test Jutsu)

Pontosan elé portálok és a kunaiokal a mellkasa és a torka felé döfök!

Ahogy repülök egy fa kerül az utamba amire egy jól időzített szaltónak köszönhetően talppal érkezek, majd lehuppanok a földre. Pislogok néhányat és már fél métert, homályosan de látok. Vigyorogva állok fel védekezni:
- Nem vagy valami jó emberismerő! Én mindig az erőseket kerestem és ha attól hogy feldrabollak kétszer olyan erős leszel, hát akkor feldarabollak! Ha attól hogy összetöröm a kisujjad megduplázódik a chakrád, hát akkor porrá zúzom a karod!

Közben egy gyors mozdulattal a gyomromba szúrja a kunait. Kifröccsen a számból a vér:
-Hehe! na most ki a meggondolatlan?- mondom majd egy pukkanás és a helyemen csak egy farönk áll miközben én a lombkoronából rontok rá:
- Kawarimi no Jutsu, seikou! (Testhelyettesítõ Jutsu, siker)- vigyorgok miközben
mindkét fegyverem a vállaiba próbálom vágni.

Teljes erőmmel felérohanok miközben egy fuma shurikent veszek a kezembe. az utolsó pillanatban becsuszok alá és tiszta erőből felfelé rúgok. ebbe a rúgásba öszpontosítok mindent: Az Ichimon-t és minden maradék chakrámat.
Ahogy repül felfele még egy utolsó megfeszítéssel becélzom a nyakát és utánnadobom a shurikent.
- GYERÜÜÜÜÜÜÜÜNK! bíztatom a shurikent hogy célbataláljon

A karomat fájlalom ugyan de megkönnyebbülten tápászkodok fel. Már amennyire tudok.
- Jó harc volt! Köszönöm! - biccentek a halottnak és ép kezemmel kihúzom belőle a shurikenem
Hosszan kifújom a levegőt és megkeresem a tekintetemmel Asuma sensei -t.
- Még rengeteget kell fejlődni! - csóválom a fejem miközben elbicegek a halott mellől.

Asuma sincs jobb állapotban mint te, ellenfele, azonban még rosszabb: a földön fekve hörög, egy hatalmas sebbel a gyomrán, amit valószínűleg egy lángcsóva okozott. Asuma rágyújt.
- Kicsit pihenünk aztán tovább megyünk. Szépen küzdöttél, de legközelebb ne rohanj fejjel az ismeretlennek. Lehetnek nála veszélyesebb ellenfelek is.
Ezután letelepszik egy fához és csendben füstölög.

/Szép harc volt! /

- Neki is elmondtam, senseinek is elmondom! Ez a stílusom!
Leroskadok egy közeli kőre.
- De a pihenést támogatom, sensei! - azzal el is alszok

/ köszi! /