Taiki Genki

Név: Taiki Genki

Kor: 16

Születés idő: augusztus 19.

Nem: Férfi

Kaszt: chuunin

Származás: Iwagakure

Chakra beállítottság: föld

Kinézet: 59 kg, 183 cm, haj fehér, szem kék



Felszerelés: 10 kunai, 7 shuriken 1 démon szél shuriken, egy kötés féleség amivel takarja a karját, 2 katana. Az egyiket oldalról a másikat pedig a válla mögül lehet elővenni.

Jellem: Kicsit agresszív, de nagyon érzékeny a lányokkal kapcsolatban. Bármit megtesz a barátaiért, sőt még azokért is akiket 1 percen belül ismert meg. Nincsen semmilyen kapcsolata az emberekkel a karja miatt.


A karom története:

Az én klánom Iwagakureiben volt ami egy föld elemet használó klán. A klánomban nincsenek fő és mellékágak mert mindenki egyenrangú. Engem sajnos kitagadott a klánom mert egy sötét éjen a klánom felét megöltem. Ugyanis a kekkei genkai 1. szintén születik mindenki. Én olyan hatalmas és erős akartam lenni, hogy keményen edzettem és mikor úgy éreztem, hogy itt az idő megpróbáltam átváltozni egy szörnyé amit csak a 4. szinten lehet elérni. Sajnos balul sültek el a dolgok. Egy hatalmas robbanás rázta meg az egész klánterületet és a fele el is pusztult. A szüleim háza is elpusztult az egész családommal együtt. Az átváltozás nem sikerült csak a jobb karom lett más. Ezért száműztek a klánomból, de Iwagakureiből nem. A kekkei genkaiomat is elveszítettem.

Előtörténet:

A tragédia előtt az apám tanított engem mindenre. Shuriken dobásra és taijutsura. Az anyám nagyon szeretett úgy 3 éves koromig amikor megjött az öcsém és minden figyelmét lekötötte. Nagyon dühös voltam ezért sok csínyt követtem el. Miután 1 év eltelt ugyan úgy törődött mind a kettőnkkel és e miatt abbahagytam a rosszalkodást. Az öcsémmel én kezdtem el törődni mert a szüleinket egymás után küldték küldetésekre és nem volt sok idejük velünk törődni. Teljes önállóvá váltam 3 év alatt. Ami csak elvárható egy hét éves gyerektől azt mind megcsináltam. Amire nem voltam képes arra megkértem a szomszéd jounint, hogy segítsen, vagy a feleségét mert az mindig otthon volt. Egy második anyának néztem. 8 éves voltam mikor elvesztettem a szüleimet saját magam miatt. Ezután árva lettem. Pár évvel le voltam maradva a korombéli gyerekektől, de 1 év alatt sikerült felzárkóznom, köszönhetően annak, hogy az egyik Tanárom befogadott és keményen tanított szünidő alatt is. Mindenki hallott arról, hogy mi történt a klánommal viszont azt senki se tudta, hogy hogyan történt ezért teljes életet élhettem. Az akadémián megpróbáltam mindenkitől távol maradni és folyamatosan elfedni a karomat. Ez a távol maradás nem vonatkozott egy bizonyos lányra akit 10 évesen ismertem meg mert még 2 évet maradtam az akadémián a befogadóm kedvéért. Ginshiro Maya volt a lány neve. Első pillantásra beleszerettem, de soha nem mertem megszólítani mert féltem, hogy sikítva menekülne el előlem. Majd jött a geninvizsga. Nagyon nehéz dolgom volt úgy mint mindenki másnak, de sikerült letennem a vizsgát 12 évesen. Itt továbbra is mellettem volt Maya mert egy csapatba kerültünk. Még egy gyerek volt a csapatunkba akit Akara Garunak hívtak. Nagyon beképzelt volt ezért állandóan rivalizáltunk. Mindig beszólogatott azért mert takartam a jobb kezemet. Ez Mayanak nem nagyon tetszett ezért megpróbáltam abbahagyni, de nem ment mert ő továbbra is rivalizált velem. Majd megmutattam a karomat a senseiemnek és ő neki semmi baja nem volt vele miután elmagyaráztam, hogy történt az egész. Négy év elteltével következett a chuunin vizsga. A vizsga előtt Maya elment valahova és ő nem vett részt a rendezvényen. Én és Garu viszont elmentünk.

A Chuunin vizsga:

1. rész: Az első feladatunk az volt, hogy találjuk meg az arénát a hol a 2. forduló lesz. Viszont elég nehéz, sziklás terepen van és az odavezető út tele van csapdákkal. Természetesen én és Garu együtt mentünk egész végig és civakodtunk mint a rossz gyerekek. Az első csapdánk után rájöttünk, hogy ez vérre megy ezért úgy döntöttünk, hogy összefogunk. Elég kemény csapdák voltak. Volt olyan amikor éhesek lettünk és madár tojást akartunk enni, de leejtettem és felrobbant. Nagy nehezen elértünk az arénához és igazán jó barátok lettünk egy nap alatt. A chakrakészletem felét elhasználtam ha nem többet. Még a kapu előtt is megtámadtak minket. 2 másik genin volt. Ők is fáradtak voltak ezért csak püföltük egymást. Én összeestem meg ők is. Nem bírtam felkelni ezért Garu húzott be az arénába majd ő is eldőlt.

2. rész: Ebben a részben 1-1 elleni harcok voltak. Én és Garu egymás ellen harcoltunk. Mi voltunk a 2.-ok akik harcoltak.
-Itt az idő Genki. -Mondta nekem izgatott hangon Garu, de én nem válaszoltam hanem elővettem az egyik katanámat és nekirohantam. Ő egy kunaial levédte de én továbbra is szorítottam le. Előhúztam a másik katanát is amivel belevágtam a gyomrába.
- Vége is van Garu. -Szólaltam meg de ő erre csak elmosolyodott, majd hátraugrott és egy shurikent dobott felém. Elkerültem, de mikor visszanéztem már nem volt ott. Leugrott egy fáról és 3 kunai szált felém. Az egyiken volt egy robbanójegyzet amit nem vettem észre és hozzám közel landolt. Szerencsére a kézjelét észrevettem és hátraugrottam. Így még megmaradt mind a kettő lábam viszont súlyos sérülést szereztem. Ezután én már meg se szólaltam csak csináltam 3 klónt és körbevettem. Majd mint a 3 klón lefelé illetve a szív felé szúrt. Nem vette észre, hogy melyik az igaz. Felfelé ugrott de az oldalába sikerült beleszúrnom a katanát.
- Feladom. -Nyögte ki nehezen Garu. Odahajoltam felé és felvittem a lépcsőn az orvosokhoz. Volt egy napom még a következő fordulóig úgy, hogy vele maradtam a kórházban.

A 3. rész az az a támadás:

Eljött az utolsó forduló ideje. Láttam, hogy Maya nincs a lelátón de legalább Garu itt volt még úgy is, hogy súlyos sebet szerzett. Majd a Tsuchikage mondott egy beszédet az utolsó fordulóval kapcsolatban amikor hirtelen berobbant az aréna oldalfala. Egy férfit láttam akinek vérengzős arckifejezése volt. Elkezdett mészárolni és én gyorsan szaladtam oda a társamhoz, de elkéstem és megölte. Elkiáltottam magamat, hogy ne majd nekirohantam. Semmi esélyem nem volt és már közel voltam a halálhoz amikor jött a Kage és megmentett. Elkezdett valamit mondani, de nem értettem és elájultam.

Kinevezés:

Ezután felébredtem a kórházban ahol a Tsuchikage értesített arról, hogy megkaptam a chuunin rangot és, hogy nagyon sajnálja ami a csapattársammal történt. Megállapították, hogy nincsen komoly bajom ezért elmondták a feladatomat és én természetesen beleegyeztem. Elindultunk Konohagakure felé, de a részleteket nem ismertem a küldetésről. Annyit tudtam, hogy Maya mellet kell maradnom és védenem. Annyit mondtam el neki csak, hogy Garu meghalt egy támadás során. A részleteket nem akartam neki elmondani mert csak még szomorúbb lett volna szerintem.

Köszönöm szépen