Határvidék

Határvidék.

-Na végre ideértünk. Ha az elején már nekünk jött pár chuunin akkor remélem lesznek majd jouninok is.
-Nem hiszem, hogy enyi lenne Kisame. Biztos, hogy még lesznek jouninok. Mondta Hideko miközben elmosolyodott.
~Gondolom ők is akarnak még egy jó kis bunyót. Majd felugrottam az egyik fára és körbenéztem hátha vannak ellenségek a közelben.
-Van egy jó meg egy rosz hírem. A jó, hogy tiszta a terep. A rossz, hogy egy hamar nem leszellenség.
Leugrottam a fáról és mentünk tovább.

Végre elértük a határvidéket, mikor megszólalt Kisame:
-Na végre ideértünk. Ha az elején már nekünk jött pár chuunin akkor remélem lesznek majd jouninok is.
-Nem hiszem, hogy ennyi lenne Kisame. Biztos, hogy még lesznek jouninok.-válaszolta Hideko mosolyogva.
Leültem egy kidőlt farönkre és néztem ki a fejemből. Észre se vettem, hogy Kisame felment egy fára, nézni, hogy jön-e ellenség. Majd csalódottan ugrott le róla és ezt mondta:
-Van egy jó meg egy rossz hírem. A jó, hogy tiszta a terep. A rossz, hogy egyhamar nem lesz ellenség.
- Ne aggódj Kisame biztos nem azért kértek kíséretet, hogy a füvet levágjuk...Fontos ember ez a kormányzó, biztos meg akarják ölni. Tehát még lesz dolgunk bőven....-fejeztem be a mondatot.
- Na induljunk!- szólt oda hozzánk Hideko és már el is indultunk.

Egy ideje már ugráltunk. Egy nagyobb mezőre értünk, ami egy magaslaton volt. Innen már ráláttunk a Méz Vidékére, ami mögött pár kilométerre lehetett a Gőz Országa.
- Jól van, srácok, innen már csak pár óra. - mondtam, miközben átugrottunk a következő ágra. - Aztán jelentkezünk a kormányzónál, És elkísérjük A Hó Vidékeire. - magyaráztam, miközben közeledtünk a falucska felé...

//Köv. Postok Méz Vidékének kapuja//